2017. november 18., szombat

Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága.
Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni.
De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is;
azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével.”
(Zsolt 103,15-18
)

A mezei virágok élete rendkívül rövid. Kihajtanak, virágoznak, elszáradnak. De ha végigsöpör rajtuk a vihar, még ez a rövid idő sem az övék. A mi emberi életünk bizony hasonló hozzájuk. Elég néhány évtized, hogy a legközelebbi hozzátartozóink is elfelejtsenek. Bizony még az emlékünk is semmivé lesz. De csak itt a földön, mert az Úr számon tartja az övéit. Ígérete nemzedékről nemzedékre megmarad, örök könyvébe fel vannak jegyezve mind, akik vágytak vele lenni és Jézus Krisztus vére által megtisztultak. A fű elenyészhet, de az istenfélők emlékezete nem. Az Úrnál találkozunk mindazokkal, akik hitben előttünk jártak, és majd utánunk következnek.

Kedves Testvérünk, gyülekezetünk honlapja a www.veresiref.hu címen érhető el.