2016. február 1., hétfő

„Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, mondjátok el a népeknek felséges tetteit!”
(Zsolt 9,12)

 

Diákként sokáig ámulva hallgattam Debrecenben a Kántus énekét. Olyan felemelő volt, hogy úgy éreztem, az én hangom csak elrontaná ezt a szép összhangot. Aztán egyszer a barátom elrángatott magával az egyik próbára, ahol nem hallgató, hanem részes lehettem. Belülről pedig másként szólt minden. Az addigi szép harmóniák megteltek egy különleges lelki tartalommal. Hívogattak és arra bíztattak, hogy hálás szívvel, hangos énekszóval én is magasztaljam az Urat. - Isten csodái új dallamokat zendítenek fel az emberi szívekben. Mikor ezt megérzi valaki, önkéntelenül is feltámad a lelkében egy régen elfelejtett ismeret. Zeng, zúg és magával ragad a mennyei zene. Egyszerre olyan természetes lesz minden, mint kezdetekben, mielőtt mennyei hallásunkat megsüketítette volna a bűn. Szeretnénk mi is zengeni az Úrnak. Elmondani mindenkinek, hogy milyen nagy csodát tett velünk. Beszélni szabadításáról, amit Jézus Krisztusban megtapasztalhattunk. Részesei lenni a nagy dicsőítő kórusnak és másokat is hívogatni, hogy ők is énekeljenek.  – Érezted már ezt a szent késztetést?
Ha igen, akkor mire vársz? Zengj az Úrnak te is, és mondd el felséges tetteit!

Kedves Testvérünk, gyülekezetünk honlapja a www.veresiref.hu címen érhető el.