2016. augusztus 18., csütörtök

„Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom.
Szívem hevesen dobog, erőm elhagyott, szemem világa sincs már velem.”
(Zsolt 38,10-11)

Emberileg olyan jól tudjuk rejtegetni titkainkat. Sokszor úgy is mosolygunk, ha kívül és belül egyaránt fájdalmak emésztenek, mert nem akarjuk, hogy bárki is tudomást szerezzen róla. De gondold, csak el, testvérem, mi lenne akkor, ha a velünk szemben álló látná a gondolatainkat, és az irányában táplált érzéseinket? Vajon megszánna, vagy inkább kinevetne? – Isten látja és tudja, amit mindenki előtt rejtegetni akarunk. Ismeri kívánságainkat, számon tartja sóhajainkat. Jézus Krisztusban úgy könyörült meg rajtunk, hogy a bűnös ember-világ nem akart a gyermeke lenni, hanem mindenben ellene szegült. Úgy szeretett, hogy semmi szeretni és szánni való nem volt rajtunk, hiszen csak bűneink jogos büntetését várhattuk. És ő mégis könyörült. Kinyitotta az ajtót, elvette bűneinket, letörölte könnyeinket, tiszta lapot nyitott számunkra Krisztusban. Ma is előtte van az életünk. Legyen ez egy új, neki szentelt fejezet!

Kedves Testvérünk, gyülekezetünk honlapja a www.veresiref.hu címen érhető el.