2016. április 20., szerda

„Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik,
azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!”
(Zsolt 25,3)

Az Úr Istentől való elpártolás rendkívül gyakori emberi viselkedési mód. Mikor jól megy dolgunk, azt hisszük, hogy miénk az egész világ. Nincs szükségünk senkire, különösen Istenre nincs. Ilyenkor sokan gúnyolni kezdik a hitben járó embert, hogy nagyobbnak mutassák magukat. De nem kell nekünk félni az ilyenektől. Dávid óhajtó mondata nagyon is valóságos. Az Úr aláhajol a tiszta szívűekért, hogy reménységüket valósággá tegye. Akik viszont elpártolnak az Úrtól, gúnyolódásra és gyalázatra adják magukat, nem érnek jó véget. – Sokszor érezzük Dávid könyörgését a saját szívünkben is. Nem véletlenül lett ez a zsoltár a magyar reformátusok egyik legkedvesebb éneke. Mert a hitben járó Jézus Krisztusban részese lesz annak, amit a hitetlen gúnyolódó sosem fog megérteni. A próbák erősítik hitünket, mert közelebb kerülünk az Úrhoz. A szabadulás pedig megmutatja, hogy nem vártunk hiába.

Kedves Testvérünk, gyülekezetünk honlapja a www.veresiref.hu címen érhető el.